A fájdalom nem múlt el,csak a részesemmé vált,örökké kell nélküle élnem,pontosan 3 hónapja változtam át,Elijah és Klaus szerint azért félig mert egyszer már kiszívták a mérget a szervezetemből így félig immunis lettem rá.A Mikaelson család befogadott összesen 12-en voltak,közben Jacobbal is lógtam de minden tettem,minden szavam olyan üres volt mintha csak egy test lennék lélek nélkül.
Megöltem 2 embert átváltozásom után,amit nélkülük nem tudtam volna feldolgozni.Az érettségi után beleegyeztem,hogy elhagyom velük a várost,hogy Charlie számára megkönnyítsem.2 hónap és örökre elmegyek bár nem nagyon érdekel az iskola,rengetegszer fogok érettségizni de képtelen voltam eddig itt hagyni ezt a helyet,a várost ami segít emlékezni rá
- Hé Bella jössz akkor te is? - össze rezzentem Rebekah hangjára.
- Persze Bex egy pillanat - felkaptam egy pulcsit majd már lent is voltam mellette.
- Már csak Jeremy-re várunk igaz? - Caroline csillingelő hangja töltötte be a nappalit.
Megyünk egy kicsit harcolni ki a kertbe így szokuk magunkat ormában tartani.
-Oké Klaus te leszel az elő válassz valakit - körbe nézz majd megáll a szeme Elenán.
- Ez mókás lesz - elengedi Stefan kezét majd szeme áll Klaussal.
Egy darabig elszórakoztak végül kiegyeztek egy döntetlennel.
- Én jövők,és mondjuk Bonnie -
- Pajzsod van,lehetetlenség legyőzni - állt be középre persze igaza lett.Majd egy Elijah-Hayle párosítás követett minket aztán Caroline-Kol,Damon-Rebekah.Azán miután megvacsoráztunk Caroline,én és Elijah főztünk majd én haza mentem,ők Port Angelesben laknak így korán indultam mert át akartam menni még Jake-hez is.Apa persze szokás szerint nem volt itthon,így bekapcsoltam a laptopom és megnéztem azokat az emaileket amiket Alicnek küldtem
"Kedves Alice!
"Elvesztem,olyan vagyok mint egy hallott,pedig én próbálkozom de egyszerűen nem megy
nélküle nem találom a helyem,azt mondta olyan lesz mintha nem is létezett volna,de nem tudom elfelejteni képtelen vagyok"
2006.10.13
"Mindennap amit nélküle töltök egyre rosszabb mintha egy lyuk lenne a mellkasomban,Charlie el akart küldeni,megijesztem fogalma sincs min megyek keresztül.
2006.11.20
"Karácsony van,ez volt a kedvenc ünnepem de most nem látok semmi szépet benne,semmiben nem látom már amit régebben,a tűz is olyan hideg az ég sem ugyan olyan semmi sem az.
2006.12.25
"Újév van de én még mindig elveszett vagyok,Jacobbal egy kicsit jobban érzem magam"
2006.01.01
"Fogalmam sincs mi történt a reptéren voltam és megtámadtak átváltoztam de nem olyan vagyok mint ti de még is megöltem 2 embert,nem akartam ezt tenni én nem vagyok gyilkos nem lehetek.
2006.01.10
"Megismertem a Mikaelson klánt az új családomat,befogadtak,és ott van Jake velük annyira könnyű minden.összesen 12-en vannak ők megértenek Alice 2 hónap múlva elhagyom a várost örökkre"
2006.02.22
Rámentem az új üzenetre és írni kezdtem
"A félvérek megtudnak halni vajon Alice? Fogalmam sincs de megpróbálom,meg kell próbálnom,hallanom kell a hangját utoljára,nem bírom tovább fél éve tart ez én nem bírok nélküle élni örökké!"
Elindultam a sziklákhoz muszáj megpróbálnom,mert nem bírom tovább nem bírom nélküle.
Az eső már teljesen átáztatta a ruhám és a hajam levettem a cipőm és megjelent
"Ne tedd ezt megígérted"
- Nem mindegy mit ígértem csak így maradsz velem - kiálltam a szélére - Szeretlek Edward - majd leugrottam.De aztán eszembe jutott Charlie és Renee ,Jacob és a többiek fel akartam jönni de a hullám vissza nyomott és már alig láttam,végül lehunytam a szemem.
-Ébredj Bella,ébredj - valaki a mellkasomat nyomkodta.Felugrottam,és megpillantottam Jacobot,aki felsóhajtott. - Végre egy percre azt hittem..,mégis mi történt?
- Nem akarok erről mesélni,jól hallom hogy ez Sam történt valami? - hallgattam a messzi hangot.
- Harry..meghalt - elkezdtem szédülni ahogy felálltam.
- Orvoshoz kell mennünk - elnevettem magam.
- Vámpír vagyok Jake semmi bajom csak haza kell mennem és aludnom - felkapott az ölébe én pedig elaludtam a karjaiban.A kocsiban ébredtem fel úgy fél óra múlva.
- Megjöttünk vagy 3 órát aludtál nálunk is - leállította motort majd egy puszit adott az arcomra.
- Köszi,hogy haza hoztál - már szálltam vona ki mikor vissza rántott.
- Egy vámpír van itt - hátra néztem és megláttam Carslie kocsiját.
- Ez Carslie kocsija..itt vannak - ellöktem a karját és vámpír gyorsasággal az ajtót nyitottam.
Felojtottam a nappali lámpáját és ott állt velem szemben a legkisebb Cullen.
- Alice .- szorosan magamhoz öleltem és beszívtam az illatát..majd éreztem ahogy a képessége az enyém lesz.
